Irodalmi foglalkozások Szolnokon az AJKSZP csoportjaiban
Hat alkalomból álló önismereti
foglalkozás-sorozaton vettek részt a szolnoki Arany János Kollégiumi -
Szakiskolai Program kezdő évfolyamos diákjai a Bán úti tagintézményben. A
személyiségfejlesztő foglalkozásokon irodalmi szövegek segítségével saját
élményekről beszélgettünk a diákokkal.
A
foglalkozások tematikája a csoportokat érintő témák köré rendeződött. A diákok
nevelőivel azonosítottuk a fiatalok élethelyzetét és terapeuta kollégáimmal ezekhez
a témákhoz választottunk irodalmi szövegeket, illetve a záró alkalommal egy
filmet. A foglalkozások célja a diákok szabad asszociációinak előhívása,
megfogalmazása és a szöveg, mint javítókulcs segítségével új, személyes cselekvési
tervek megalkotása volt. A csoportfoglalkozások másodlagos célja az olvasás
népszerűsítése, a gondolkodás és gondolatok szabad kifejezésének segítése,
valamint a közös élmény csoportformáló hatásának erősítése volt.
A
foglalkozások témáit – Társadalmi, iskolai és családi kapcsolatok, Összefogás
és sikeres csapatmunka, Konfliktuskezelés, Vágyak, álmok, Célok és saját
életfeladatok, Elfogadás és értékek – gyakran műpárok megismerésével bontottuk
ki annak érdekében, hogy a művek több szempontból segítsék a diákokat új,
hatékony viselkedésmintázatok megtalálásában.
A
szövegek között szerepelt kortárs magyar vers, novella, verses mese, klasszikus
világirodalom és rap szöveg is. A munkaformák változatosságával igyekeztünk
érdekessé tenni a foglalkozásokat, amelyek hangolódó beszélgetések után a
szövegek megismerésével folytatódtak és hangulatoldó kreatív tevékenységgel
végződtek. A kreatív munkák között volt tulajdonsággyűjtés és óriási képkirakó
a sikeres csapatmunka átélésére, barátságkarkötő készítés a kikapcsoló és
szívesen végzett munka megtapasztalására, kőfestés a célok és a jövő
tervezésének megbeszéléséhez kapcsolódva, valamint kollázs készítés
szimbólumkereséssel a filmes foglalkozás végén.
A
pedagógusok támogató segítségével ideális környezet alakult ki és nyugodt
csoportfoglalkozásokra volt lehetőség. Szakértő együttműködésben készültek el a
foglalkozások forgatókönyvei és a reflexiókkal bővített, adott esetben a diákok
megjegyzéseivel kiegészített jegyzőkönyvek. A vélemények alkalomról-alkalomra
beépültek a következő foglalkozás terveibe és segítették a művek kiválasztását
is. A foglalkozás-sorozat beválás vizsgálata a diákok szóbeli és írásbeli
közlésein, valamint a csoportvezetők megfigyelésén alapult. A kedvencek a
filmnézés, a kézműves munkák és a közös csapatfeladatok voltak. A történetek
hatására többen kedvet kaptak a sportoláshoz, voltak, akik tanulságokat
fogalmaztak meg a sérült emberekkel való viselkedésről, a barátság
szükségességéről, az emlékek jelentőségéről és a türelemről.
Érdeklődő,
befogadó és igazán őszinte diákokat ismertünk meg a beszélgetések során. Az
utolsó foglalkozáson nem búcsúztunk el véglegesen, mert valamennyien úgy
érezzük, sok-sok téma kibontásához tudnánk még irodalmi műveket kínálni, akár
az élethelyzetek megértéséhez, akár a személyes tervek megalkotásához.
Melléklet:
néhány kép a foglalkozásokról és a kreatív kollázsokról.
Budapest,
2016. április 27.
Jókainé
Molnár Katalin
Oktatáskutató
és Fejlesztő Intézet
szaktanácsadó
