Tábor a Túr partján

Az ötödik alkalommal megrendezett OT!T (Olvass többet! tábor) résztvevőiként az Olvass többet! határtalanul-magyarul nemzetközi irodalmi vetélkedő kapcsán jutottunk el június végén Túristvándiba. Az első nagy találkozás a debreceni vasútállomáson volt. A tábor helyszínén, a Túr-Party Vendégháznál is csatlakoztak még hárman a csapathoz. Több városból érkeztünk: Debrecenből, Fülekről, Hajdúszoboszlóról, Kassáról, Ócsáról, Püspökladányból és Szolnokról, összesen 14-en.  Voltak néhányan, akik már korábbról ismerték egymást.

Középiskolás tanulók versengenek már kilencedik éve a Debreceni Ady Endre Gimnázium tanárai által szervezett Olvass többet! vetélkedőben, félévente két fordulón keresztül, négy könyvet elolvasva a minél jobb eredményért, hiszen a versenyben jeleskedőket tábori részvétellel is jutalmazzák. A verseny egyre népszerűbb, a debreceni Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola idén tavasszal  az olvasás mellé illusztrációs pályázatot is hirdetett Olvass többet! - Képzeld el! címmel. Így az elolvasott műveket kép formájában is meg lehet ezentúl eleveníteni.

A verseny nevének hallatán nyilván mindannyian azt gondolják, hogy egy csapat kitűnő, csak a tanulással és olvasással foglalkozó diák tábori élményei elevenednek most meg, pedig szó sincs erről. Higgyék el nekünk, ilyen "Túr party"-t senki sem tud rendezni rajtunk kívül a Túr-Party Vendégházban, amely 3 napon át igazi otthonunk volt. Látták volna a mesés tábortüzünket, melyen még kenyérlángost is pirítottunk, és közben a Göncölszekeret vizsgáltuk a csillagos égbolton!

A szállás elfoglalása után a táborvezetőink: Peternainé Juhász Zsuzsa és Kónya István ügyességi játékokat szerveztek nekünk, miután csapatokba rendeződtünk. Az összekötött lábbal való futás és a tojásdobálás után hamar rájöttünk, hogy a sport nem mindannyiunk  erőssége, de az esti agytornán már brillíroztak a csapatok. Estére családias hangulatra váltottunk. Vacsorára kemencében sült kenyérlángost ettünk, és sok játékkal fejeztük be a napot. A feladatok során petákokat gyűjtöttünk, hiszen minden csapat nyerni akart a harmadik nap végére. 

A második napon ismét bizonyíthattuk sportban való kiválóságunkat. Busszal ellátogattunk Szatmárcsekére, hogy megnézhessük a világon egyedülálló csónak fejfás temetőt. Kölcsey Ferenc sírjánál elszavaltuk közösen a Himnuszt, felkerestük az egykori háza helyén álló művelődési házat, majd az előző napról megmaradt maroknyi energiánk végére érve egy óra alatt hazasétáltunk. Képzelhetik, hogy ezután milyen jólesett ledőlni az ágyunkra, és befalatozni a zsíros kenyeret hagymával!

Annak érdekében, hogy ne csak testileg, hanem szellemileg is fittek maradjunk, újabb agytorna következett. Rájöttünk, hogy a magyar költők arcképeit csak-csak felismerjük, de bármilyen hihetetlen, aláírásukat nem mindig tudtuk elolvasni, pedig az olvasás miatt kerültünk ide. Előző napi, nem túl fényes teljesítményeink után bebizonyítottuk táborvezetőinknek, hogy a sporthoz is van tehetségünk. Több órán át dobáltuk egymásnak az apró gumilabdákat, amelyek csak néha-néha vesztek el. Délután ellátogattunk a helyi vízimalomhoz. Megismertük, sőt megfigyeltük működését. A forgó lapátok hangja mindenkinek emlékezetes maradt.

Az esti activity egészen felemelő volt. A közmondásokat egy-egy szóból vagy mozdulatból szinte rögtön kitaláltuk.

A  meseolvasás után - A fák titkos szíve című afrikai mesét kellett minden csapatnak folytatnia és előadnia -, Zsuzsa néni is mesélt nekünk, egy Jorge Bucay-történetet, ami tanulságos és megható volt. Bárcsak tovább tartott volna!

Az est fénypontját a tábortűz jelentette, amelynél mindenki összegyűlt. Élvezetes volt virslit, hagymát és maradék kenyérlángost pirítani. Az éjszaka igazi "party hangulat"-ban telt. Tüzet gyújtottunk, és énekeltünk.

Nehogy azt higgyék, hogy egész nap csak lazsáltunk! Gyakran kemény munkával telt az idő. Táborvezetőink három napon átívelő feladatokat állítottak össze (meseírás, verscímekből versírás, blog készítése,…stb), melyeket igyekeztünk legjobb tudásunk szerint megoldani.

Visszagondolva a három napra a tábor remek hangulatban telt, új barátságok köttettek, és egyszerűen csak jól éreztük magunkat. Táborhelyünk csodás volt! Szeretnénk még találkozni, így együtt.

 Köszönetnyilvánítással tartozunk Zsuzsa néninek, aki pótanyukánk volt, és sokat tanultunk tőle. És köszönjük a sok jót Kónya István tanár úrnak!

 

Jövőre gyere Te is, szeretettel várunk. Idekerülésednek csak egy feltétele van:

Olvass többet!

 

Írták a tábor résztvevői: Asztalos Renáta, Baditz Lili, Gáspár András, Halmosi Luca, Hegyi Tamara, Joó Dóra, Kelemen Tünde, Kerekes Károly, Nagy Petra, Orbán Leila, Rajna Franciska, Reszegi Fanni, Somogyi Viktória, Varga Bence